újabb nap virradt, és mi újabb
lendülettel vetettük bele magunkat az északi-hegység rejtelmeibe. reggel fél
kilenc körül arra kászálódtam ki az ágyból, hogy a fél család már felöltözött,
sőt, a fiúk már meg is reggeliztek. nagy kényelmesen én is elkészültem.
kisvártatva beültünk az autóba, majd útnak is indultunk.
kb félóra autókázás után meg is érkeztünk
szarvaskőre, ahol a tervezett 2-3 órás túra helyett annyit csináltunk, hogy
felmentünk a ’várba’, majd lejöttünk. az egész annyi volt, hogy meredeken
felfelé caplattunk, azért, hogy odafent egy vacak zászlót találjunk. ez engem
nagyon emlékeztetett az osztálykirándulásra, amikor fel kellett másznunk tök
magasra, aztán kiderült, hogy csak néhány nagyobb kő van ott, ráadásul a kilátást
eltakarják a fák.
mindenesetre engem örömmel töltött el az
a tény is, hogy a 2-3 óra helyett csak 1-et töltöttünk túrázással.
ezután a kis séta után ismét autóba
szálltunk, hogy eger felé vehessük az irányt. ott kisebb kitérővel, de
megtaláltuk a mcdonaldsot, ahol jóóóóót ebédeltünk. és volt wifi! civilizáció!
amúgy szép város eger, de nekem mindig
szeged lesz A VÁROS. az origo. a 0,0,0,0. stbstb..
szóval ebéd után nekiindultunk a várnak.
láttuk a pavane táncegyüttes előadását, (meg előtte hallottunk egy bácsit
beszélni az íjakról, de számomra az annyira mérhetetlenül unalmas volt, hogy
nem igazán figyeltem), majd körül is néztünk egy kicsit. jó volt az egésznek a
hangulata, ahogy ott középkori ruhákban császkáltak egyesek, (jah, amúgy
megemlíteném, hogy ilyen várnapok voltak v mi..), meg a műsorok..
alapvetően a várostromot akartuk
megnézni, ami hatkor kezdődött, mi meg 3 körül már kifogytunk a tennivalóból.
nórival ültünk kb egy órát, és néztük a kicsiket, ahogy egymással kardoznak,
illetve valami verseny is volt nekik rendezve. az egyik szám az volt, hogy fel
kellett venni egy ilyen nehéz sisakot a fejükre, aztán szaladni kellett, fordulni,
és visszaszaladni. na már most el lehet képzelni egy 140 centis kiskölköt egy
bazinagy fém sisakkal a fején.. himbálózott az rendesen.. egyik csöppség,
szegény, orra is bukott.
aztán ismét a táncegyüttes lépett fel,
tök menő volt, dobálták a zászlókat, meg doboltak, meg stb. nagyon LÁJKOLTAM.
eztán kezdődött az igazi show, először
jöttek a törökök, imádkoztak mekka felé, aztán puffogtattak egy sort a
magyarok, aztán esküt tettek. és a végén, a nagy finálé, a CSATA. na az király
volt. puffogtatás, kardforgatás, halottak.. egy bábut le is dobtak fentről,
mintha valaki lepottyant volna.
kellőképp elfáradva visszabattyogtunk az
autóhoz és elmentünk a tescoba. hát ott semmi érdekes nem történt.
nyolc óra
tájban a szállásra is visszaértünk, ettünk, majd ismét leültünk kártyázni. most
pedig már kezdek nagyon álmos lenni, szóval remélem, hogy nóri hamarosan ki fog
jönni a fürdőszobából..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése