karácsony..

halika!

boldogságos Karácsonyt mindenkinek!

nekem nagyon boldogságosan telt eddig. annyira sok mindent kaptam, hogy még mindig nem tudtam felocsúdni. három új darabbal gazdagodott a doctor who-s cuccok gyűjteménye. és ami a legjobb, hogy mind home-made. (az eddig meglévő papír tardis és a rajzolt kép mellé most kaptam egy tardis fülbevalót, egy tardis-os medált és egy david tennant-doktoros képeslapot. annyirajó!)

meg még kaptam mindenféle sminkcuccokat, meg hajvasalót, meg egy jóó meleg paplant, meg egy könyvet, új naplót, és hirtelen ennyi jut eszembe. plusz a lényeg, a legeslegjobb dolog: a Sopio kártya (de azt csak később kapom meg)! igen, tudom, nem hallottál még róla. ha érdekel, akkor www.sopiocards.com ... amúgy engem azért izgat annyira, mert az egyik kedvenc videobloggerem csinálta az unokatesójával, és nagyon menőőnek tűnik. :D szóval ki akartam próbálni. és ki is fogoom 10-21 napon belül. vagyis, már kevesebb. 7-18 nap.. :D YAAYYY.

a képről pedig annyit, hogy ezt csináltam hugomnak karácsonyilag, persze tudom, hogy a karácsonyhoz semmi köze, de azért (remélem) hugomnak tetszik. mert zsírkirály. :D kb negyedik próbálkozásra sikerült ilyenre megcsinálni. (Y)

na, akkor mára ennyi, további szép estét!

csókacsaládnak!

a mai második, mert unatkozom..

újra itt, egy rövidke poszt erejéig. először is, most úgy visszaolvasgattam a régebbi írásaimat, és azt tapasztalom, hogy esett a szint, nincsenek új ötleteim, vagy ha vannak is, nem írom le őket. szóval neked, aki most itt feltűnően olvasod ezt, javasolnám, hogy ha érdekesebb dolgokat akarsz látni, akkor lapozz vissza pár oldalt. :D a személyes kedvencem a sebességszámításos versem. olyasmiket még szívesen írnék. játszhatunk olyat, h írsz kommentbe random szavakat, én meg alkotok belőle valamit? :D az mindig mókás.

*témaváltás.*

nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én nagyon nem bírom a buszokon

- az idős néniket

- az óvodás csoportokat.

az előbbit azért mert egyszerűen nem hiszik el, hogy le tudnak majd szállni, mert el fogják engedni őket az emberek, amint megáll a busz. nem fogom elengedni a kapaszkodót, hogy elessek, csak azért, hogy ő ne érezze a fentmaradás fenyegetését.. másrészt meg, amikor felfelé szállnak, egyszerűen fellöknek mindenkit az útjukban. úgy suhannak az üres székek felé, hogy nem is értem..

múltkor meg láttam egy bottal járó bácsit a buszon, aki nemhogy valami tinédzsert állított volna fel, h engedje leülni, hanem egy ilyen felnőtt valakit. csak mert ő azon a helyen szeret ülni. vagymi..

az ovis csoportok meg azért bosszantóak, mert iszonyú hangosak és rendetlenek, és, mint valami fertőzés (ez tudom, hogy csúnya hasonlat) szétterjeszkednek a busz teljes hosszában, aztán van velük max 2 tanárnéni, akik nem tudnak elég felé szakadni, hogy mindenkit csendesítgessenek, meg hasonlók. és egy fárasztó sulis nap után arra felszállni, vagy ha ők szállnak fel később, úgy utazni, hogy óriási a hangzavar, elég kellemetlen.

egy kis update..

hello, földlakók!

jelentem, leérettségiztem informatikából, 90%, meg vagyok elégedve. a baj akkor kezdődött, amikor elkezdtünk programozni. az eleje még nagyjából oké, de a harmadik óra az kegyetlen volt. :D bár utána megint visszább léptünk kicsit, szóval most nagyjából szinten vagyunk. :D majd meglátjuk, mi sül ki belőle. a vicc az, hogy az elsődleges célom nem valami infós szak, hanem az anglisztika. de hát kell egy B-terv, és ez tűnt érdekesnek. :D amúgy én rettentően izgalmasnak találom ezt az egész programozós dolgot, csak tényleg jó lenne felfogni is meg érteni, főleg.. :D

azt vettem észre magamon, hogy az utóbbi időben mindenre van kifogásom, és ez a kifogás mindig ugyanaz: nincs időm. ez egyrészt jó, mert ezért elsunnyoghatok ezt-azt, másrészt viszont nagyjából igaz is, mert rengeteget kell tanulnom. kell. nem mondtam, hogy csinálom is. :D de még mindig gyakrabban ülök le tanulni, mint az eddigi 11 évben bármikor..

az a rossz, hogy nincs időm olvasni, sorozatot nézni, lustálkodni, rajzolni.. bár a sorozatokra mindig hagyok időt, és olvasni is szoktam hétvégenként, de azt mindig megbánom, mert úgy szoktam járni, hogy már vasárnap délután van, és másnap egy halom felelés, meg doga várható.

el sem tudom képzelni, mi lenne velem, ha a lustaság mellett még hülye is lennék, és nehezemre esne megtanulni a dolgokat. szerencsére elég jó a memóriám, bár pl. töriből csak addig tudok egy-egy dolgot megjegyezni, amíg meg nem írjuk az adott dolgozatot. :D

nagyon szívesen írogatnék még, de ha belemennék nagyon a mesélésbe, akkor estig nem állnék fel innen, és amúgy sem olvasná végig senki.. :D szóval itt megszakítjuk adásunkat, a viszont látásra.

pointless-ing..

poetry is boring.

people halfway snoring
over a slip of paper
(they'll regret it later,
'cause the images and metaphors
are worse than some dull, cheap actors
playing in a theatre
hidden in a town somewhere)
the point is, that it's not worth it,
not even a little bit
to write or read a poem.

csak egy kis refresh..

hali!

blogolni van kedvem, de nem nagyon van miről írnom, szóval inkább egy kis móka: a galakszis galaxis útikalauz stopposoknak című filmből a kedvenc idézetem (english-ül)


"The Jatravartid people of Viltvodle VI believe that the Universe was in fact sneezed out of the nose of a being called the Great Green Arkleseizure. 

The Jatravartids, who live in perpetual fear of the time they call the Coming of the Great White Handkerchief, are small blue creatures with more than fifty arms each, who are therefore unique in being the only race in history to have invented the aerosol deodorant before the wheel.

However, the Great Green Arkleseizure Theory is not widely accepted outside Viltvodle VI."



ez egyszerűen annyira abszurd, hogy hihetetlen. :D


mellesleg, csak hogy így a mindennapjaimról is meséljek, elég parában vagyok az informatika szóbeli miatt, mert annyi mindent nem tudok még, és már csak egy bő hetem van, hogy mindent megtanuljak. alig várom, hogy átessek rajta. 


amúgy, ez az új kezelőfelület elég ratyi. asszem vissza fogom váltani rendesre, mert ez TARTHATATLAN.


vajon át tudom állítani a posztolás dátumát 11/11/11 11:11-re? :D
mindjárt kiderül..
na pá'

pont..

the awkward moment when your mom asks you who's this Justin Bieber guy that everybody hates, and you try to show her on YouTube, but all you find is parodies of his songs.

jaj ezt muszáj megosztanom.. nálunk az iskolában van sulirádió, mert mi ilyen jók vagyunk. és az eddigi rádiósunk nagyon jól nyomta, de komolyan!
'Sulirádiós Sanyi'. :D teljes nevén 'Iskolarádió Sándor'.
najó, mindegy. a lényeg, hogy tavaly elballagott. nehéz volt megszokni szeptember első hetében, hogy nem szól semmi reggel, illetve a nagyszünetben. viszont amikor nagyjából beletörődtünk, akkor BUMM, néhány kezdő került a mikrofonok mögé. nyilván nem lehetnek elsőre tökéletesek, de nagyon nagyot esett lefelé a szint az elmúlt évekhez képest. de igazából nem az új rádiós kölyköket akartam szapulni, hanem leírni, hogy 'Sulirádiós Sanyi' most a rádió88-nál dolgozik, és tegnap végre eszembe jutott meghallgatni a műsorát. amikor meghallottam a hangját.. hú. csak akkor esett le, mennyire jó volt.

how did we forget about The Doctor?!

everybody get random..

oh oh oh! random bejegyzés!

pointless, meaningless, everything-less.

tudom, hogy történt mostanában valami vicces, de az emlék itt az agyam hátuljában bujkál és egyszerűen nem akar előjönni. de a szándék megvan..

a legnagyobbakat akkor szoktunk nevetni, amikor a töritanár benyög valamit alekoszról, vagy kijelenti, hogy ausztria és magyarország nem állt össze, mint két kicsi legó.

és rémlik, hogy még valami vicces beszólást felírtam valamelyik füzetemnek valamelyik sarkába.. de nem tudom, hogy mit, és hova. de jó tudni, nem?

mellesleg, a radnóti idén is megnyerte a SáRa-kupát. mint mindig. nyilvánvaló, hogy a szurkolók tették idén is a legtöbbet. mit számít, hogy valaki 10 kosarat dobott, ha én rekedtre ordibáltam magam?! most komolyan?

na de ennyi elég is volt mára. bőven.

arrivederci!

chameleon circuit - still got legs

hali!

a chameleon circuit egy angol együttes, akik Doctor Who-ról szóló dalokat játszanak. nemrég jelent meg still got legs című albumuk. épp azt hallgatom. elég kellemes zene, ilyen rock-os cucc. de tényleg élvezhető. főleg, ha az ember lánya érti a szöveget. ;D mellesleg nekem a big bang two a kedvencem :D részben, mert charlie énekli, részben mert kicsit pörgősebb, mint a többi. :D

(azért still got legs az album címe, mert a doktor a regenerálódása után ezt mondja. ez mekkorajómár.. :D )

az a legviccesebb, hogy hamarabb hallottam a dalokat, mint hogy láttam volna az epizódokat. ezért néha olyan, mintha a színészek a dalokat idéznék. :'D

na, csak ennyit akartam. jah, meg a linket. http://charliemcdonnell.com/music/ itt meg lehet hallgatni az albumot. jó szórakozást! ;D

xx

inspiráció, google+, és: we grow up too fast..

helloooo, világ!

szóval ma láttam ezt a filmet, "Harriet The Spy: Blog Wars", és.. az volt a lényeg, hogy a főszereplő leány író akart lenni, és volt egy füzete, amit mindig magával cipelt, és írt bele, és az ilyenek engem mindig nagyon inspirálnak. mert nagyon szeretek ám írni, csak nem feltétlenül tudom kifejezni magam.. azthiszem..

mindegy is... csak most így kedvet kaptam ahhoz, hogy blogoljak, arról, hogy mi történik krülöttem, meg ilyenek.

... hát nem sok. nyár van. meleg. sőt, HŐSÉG. nincs mit csinálni, így jobbára a gép előtt ülök, és sorozatokat nézek, meg filmeket, esetleg olvasok valamit. izgalmasan hangzik, mi? szerintem se.

olvastam erről a google+-ról. kíváncsi vagyok rá. nagyonis. kár, hogy még nem nyílt mindenkinek.. már alig várom. nagyon foglalkoztat, vajon leveri-e a facebook-ot. emlékszem, amikor még az iwiw volt a nagy cucc, és csak meghívóval lehetett regisztrálni. de aztán bejött a facebook néhány éve, és BAMM. az lett a szenzáció. talán a történelem megismétli önmagát?

más dolog: The Runaway State - We Grow Up Too Fast
nemrég találtam rá, és nagyon tetszik. ma kb 10-szer végighallgattam. ez a csávó híres lesz. hamar. csak gondoltam, szólok.

talán mára ennyi.
viszláát!

szemtől szemben a kosárlabdával, avagy egy törött szemüveg története..

igen, ma eltört a szemüvegem.

pedig olyan fiatal volt még.. emlékszem, nyolcadikos voltam, amikor elmentünk az optikába, hogy lecseréljük az akkori keretemet.. sok új keret lözül választhattam volna, de én rögtön éreztem, hogy ő lesz az igazi..
sok szép évet töltöttünk együtt, nap mint nap.. de sajnos a búcsú ideje is itt kopogtat az ajtón..
ma, tesi órán kosaraztunk, és hát egy véletlen baleset folytán arcon csapott a labda. a szemüvegem meg törötten hullott a földre. soha nem felejtem el, ahogy ott feküdt a földön, tehetetlenül, törötten.
jelenleg épp az orromon pihen, utolsó erejével is segít nekem, hogy lássak.. egy kis fúrással, és egy kis pillanatragasztóval apukámnak sikerült ideiglenesen összeraknia. de már soha nem lesz a régi..
és holnap délután leveszem, lecserélem egy újra. de hiányozni fog..

így néz ki egy túldramatizált történet.

életjel..

áá, hello.

igen, tényleg én vagyok, és igen, tényleg írok. hogy érdemes-e elolvasni, azt nem az én tisztem eldönteni.

érdekes, de ma több dologról is fogok írni. az első egy régebbi eset. egészen pontosan múlt szombaton történt. mókás dolog. épp pesten voltunk, és próbáltunk fuvart szerezni hazafelé, amikor megnéztem a telefonomat, és láttam, hogy van egy sms-em. vagyis, valójában 3 volt, 2 az OF-től, 1 pedig a riadóláncban előttem levő egyéntől. de ugyanaz állt bennük. nem értettem, miről szól az üzenet, de azért igyekeztem továbbküldeni. nagy nehezen sikerült is rájönnöm, hogyan kell. az új telefonommal még sosem továbbítottam üzenetet. de sikerült. amúgy az üzenet arról szólt lényegében, hogy valami fél ötkor kezdődik. szóval továbbítottam. amikor hazaértem, újra megnéztem az üzenetet, hátha rá tudok jönni, miről szólt. és akkor megláttam... az üzenet továbbításának időpontja: 18.49
velem nem mentek sokra...

a következő dolog: ma hajnali 3-kor a GreenDay egyik számára ébredtem (illetve egymás után 3 számára..), ami a szoba másik végéből hallatszott. a vicces az, hogy a hugom, akinek a telefonjából a zene szólt, nem ébredt fel rá. csak én. ezért is utálom a GreenDay-t.

még egy mai tapasztalat: kellemes dolog úgy indulni iskolába, hogy úgy érzem, a napom csodálatos lesz, és egyszerűen semmi nem ronthatja el.
kár, hogy néha mégis.

talán mára ennyi.

baaah..

hali..

annyira unatkozom, hogy az hihetetlen... informatika óra. fél négy van. több, mint egy órája itt ülök..
konkrétan nincs mit csinálnom.. fura lehet ezt így hallani (ill. olvasni), de nem tudok mit csinálni ennyi ideig a neten. [mondjuk hozzá kell tenni, hogy a facebook meg az ilyenek le vannak tiltva a sulis gépeken..]
szeretnék valami értelmeset írni, de most versetkölteni is fáradt vagyok..
és éhes is vagyok. nagyon.
de már csak 12 perc van hátra. ill. 11
épp az történik, hogy egy csávó egy kidolgozott érettségitételt olvas fel. az elektronikus levelezésről szól. o_O rendkívül izgalmatos. :O ikszdé.

lá-lá-lájkolnám a lájkod

arrivederci. !

a költészet napja..

mivel ma van a költészet napja, ezzel együtt József Attila bácsi születésnapja, úgy gondoltam, hogy össze kéne dobni egy gyors verset. ííííme:

költészet napja lévén egy verset költök épp,
lehetne benne sok hasonlat és metaforikus kép,
de nem vagyok igazi, de még félig költő sem,
így nem lesz ezekkel teletűzdelve versem.

téma, az még nincsen, de Nóra azt mondta,
írhatnék a csokiról, szóval ez lesz ma.
fogalmazok pár sort, csak hogy meglegyen,
hogy a költészet-napjának eleget tegyen.

a csoki lehet barna, sőt, általában az,
bár a fehércsoki fehér (csak hogy ne legyen panasz).
szerintem a fehércsoki nem is igazi,
a csoki attól csoki, hogy kakaó színezi.

lehet, hogy versem kezd unalmas lenni,
így, aki megunta, menjen csokit enni.
aki még olvas, annak azt üzenném:
ha csokival kínálnál, biztosan megenném.

na erről ennyit. :D köszöntem.

párhuzamok..

hali!

mivel már nagyon régen postoltam, elhatároztam, hogy most fogok.

az jutott eszembe, hogy a Jóbarátok (F) és az Így Jártam Anyátokkal (HIMYM) című sorozatok között felfedezhető párhuzamokról írnék.

először is, a legalapvetőbb, hogy mindkét sorozat néhány 30 év körüli fiatal mindennapi életéről szól. a különbség annyi, hogy a F-ben 6-an vannak, a HIMYM-ben viszont csak 5-en.

nézzük a szereplőket. először is a F Joey-ja megfeleltethető a HIMYM Barney-jának, olyan szempontból, hogy ők A Nőcsábászok. emellett mind a ketten szoktak néha úgy viselkedni, mint egy kisgyerek.
a F Ross-a a HIMYM Ted-ével hasonlítható össze, mindketten elkeseredetten keresik a Nagy Ő-t, mindhiába.
valamilyen szinten a F Monicája és a HIMYM Lily-je is hasonló, bár Lily nem annyira rendmániás, mint Monica.
legutoljára pedig a F Rachel-e és a HIMYM Robin-ja. ők is kicsit hasonlóak, bár köztük inkább enyhe ellentét van, mivel Robin utálja a kisbabákat, Rachel-nek van is egy.
Marshall (HIMYM) és Chandler (F) között nem találtam párhuzamot.

a következő, a kapcsolatok. egyértelmű, hogy Chandler és Monica kapcsolata megfeleltethető Marshall és Lily kapcsolatával. bár az igaz, hogy míg Lily és Marshall a sorozat kezdetekor is együtt vannak, Chandler és Monica csak később jönnek össze.
Ross és Rachel kapcsolata hasonlít Ted és Robin kapcsolatára, hiszen egy időben mindkettő olyan 'se-veled-se-nélküled' kapcsolat, vagy hogyismondjam.
és végül Joey és Rachel, illetve Barney és Robin kapcsolata. mind a kettő olyan hirtelenfellángolós nagy l'amour, vagymi. ez egyértelmű párhuzam.

aztán van még néhány hasonló történeti elem, például, hogy Monica és Chandler gyereket akarnak, de nem sikerül. van a HIMYM-ben is egy rész, amikor Lily és Marshall próbálkoznak a gyerekkel, de nem jön össze.

most így hirtelen ennyi jutott eszembe. ha valami még felötlik bennem, úgyis beleírom. xd

na arrivederci!

horror story..

angolóra. thomas hardy: the mayor of carterbridge chapter 1. a sztori horror-folytatása:

[előzmények: egy részeg ember (michael) eladta a feleségét (susan) és a lányát (elizabeth-jane) egy matróznak.]

The sailor took Susan and Elizabeth-Jane to the ship, and they sailed to the ocean. On the ship the sailor tied the woman to the cannon and shot her while the girl was forced to watch. Her mother's blood sprinkled on her face. The sailor cut out Elizabeth-Jane's heart while she was still alive. He roasted the heart and ate it. One dark, starless night the sailor heard a scratching noise from the bottom of the ship. He went to check and he couldn't find anything but a scared rat. He went back to his cabin and there were all the dead people he had killed before. The zombies tore his head, arms and legs off. Susan and her daughter took control of the ship. They sailed back home and knocked on Michael's door. He went to open the door and he was shocked. His daughter said: "Hi Daddy!" Michael tried to run, but his zombie family stopped him. They wanted revenge. There was an axe next to the front door. Elizabeth-Jane grabbed it and split Michael's head with it. Susan and Elizabeth-Jane ate his brain for supper...

the end. :D

kész vicc..

üdv.

hát, ezt muszáj megosztanom.. mert mindenkinek tudnia kell, milyen 'értelmes' emberek élnek közöttünk.

a történet ott kezdődik, hogy.. van egy közösségi portál, igen, az iwiw. tudom, hogy már nem menő, de azért az ilyen dolgokért tényleg érdemes fent lenni. az ilyen IQ-huszárokért, akik az üzenőfalon osztják meg a mindennapi életük minden apró mozzanatát, egyszerűen tényleg mindent, .. nos hát.. értük tényleg érdemes. (remélem, érezhető az szarkazmus)

ott folytatódik a történet, hogy az iwiwen el vannak terjedve ezek a körüzenet-dolgok, hogy 'küldd tovább, mert ez meg ez fog történni, ha nem teszed'... (ezekben az a legviccesebb, hogy úgy kezdődnek, hogy 'én már próbáltam megszakítani a láncot, de nem lehet' - nagyon erősen nem próbálkozhattál, mert megkaptam, és rajtam kívül még legalább 200 ember..) nos, a lényeg az, hogy ma reggel is várt kettő ilyen, ráadásul a kettő ugyanazt tartalmazta, és a feladójuk is ugyanaz volt. nem tudom, miért kell 2× elküldeni.. na mindegy. a lényeg, hogy délután, amikor újra felmentem az oldalra, (mert jött egy értesítésem, v valami, és az ilyeneket én rögtön szeretem megnézni) rápillantok az üzenőfalra, és ezt látom:

"*az IQ-huszár kisasszony neve*: Hadjátok már rá ezeket a körüzenetes szarokat! oké köszi!"

ööö.. oké. mi ráhagyjuk. mi már óvodás korunkban ráhagytuk.
egy dolog, amire rávilágítanék, (és ezért másoltam ki az üzenetet) hogy a helyesírásával is vannak problémák. sok probléma. rengeteget írogat üzifalra, tényleg sokat, élvezet olvasni (szarkazmus). de egyszerűen annyira bosszantóan helytelenül ír, hogy az elviselhetetlen. (tudom, nem kell olvasni, ha nem tetszik.) ez egyszerűen már szánalmas. persze, tudni kell rólam, hogy fokozottan irritálnak engem az ilyen dolgok. ha elírok valamit, azonnal szükségét érzem, hogy kijavítsam. de általában kétszer átolvasom, amit írok, hogy véletlenül se legyen hiba benne. igen, még msn-ezés közben is.

végszó.

...

.. felült a székre, a kezével segítve magának, hogy a lehető leghátrébb tolhassa magát. a lába így már nem érte a földet, pár centivel a busz padlója felett volt. meglóbálta a lábát, és ha spiccbe tartotta a lábfejét, a cipője orrával elérte a padlót. kicsit zavarta, hogy nem ér le a lába, de úgy gondolta, hogy ha kicsit előrébb csúszna az ülésen, - annak ellenére, hogy végre leérne a lába, így biztonságban érezhetné magát - nem ülhetne olyan kényelmetesen. ezért csak lóbálta tovább a lábát, és örült, hogy legalább a hátrafeléknél kicsit leér a cipője orra..

bu..

hellow.

annyira akarnék már írni valamit, de nem tudom, hogy mit lehetne, ezzzzért asszem most improvizálok.

itt ülök a gép előtt és verset imitálok,
s remélem, hogy hébe-hóba rímet is találok.
nem tudom, hogy miről írjak, mi legyen a tartalom,
ezért, azt hiszem, most abba is hagyom.

aviszon'látásra.