"We find your American beer is like making love in a canoe. It's f*cking close to water." /Eric Idle/

2012. április 6., péntek

rant..

a világ legbutább dolgának tartom azt, amikor valakit a zenei ízlése miatt cikiznek. nem te döntöd el, hogy mit szeretsz és mit nem, nem tudod irányítani, hogy mi az, ami megfog, és mi az, amitől a falra mászol. én például nagyon sokféle zenét meghallgatok, egyszerűen ilyen széles skálán mozog a zenei ízlésem. a ducduc-től kezdve az akusztikus, lassú számokig mindent meghallgatok. de nem az én döntésem volt, hogy ez így alakult ki..
a másik dolog meg; azért utálni egy adott előadót, mert neked éppen nem tetszik a zenéje. nem muszáj hallgatni, ha nem akarod. de látványosan cinkelni, meg sértő dolgokat mondani valakiről, szerintem hülyeség. annyi más dologra lehetne fordítani az energiákat.. én sem állok neki pattogni valamelyik metálbandáról, csak mert nem tetszik, amit csinálnak.
a konkrét példa természetesen Justin Bieber. rengeteg rajongója van, ami azt bizonyítja, hogy annyira nem is lehet rossz. 19 millió ember nem tévedhet..
tegnap megnéztem a Never Say Nevert. elképesztő, hogy milyen tehetséges volt már kiskorában is, és szerintem óriási teljesítmény, hogy így be tudott robbanni. viszont ott lett elrontva az egész, hogy ráaggatták ezt a kisfiús-tinis imidzset, mert ez az, amit jól el lehet adni. mert a mai világban az embereknek ez az egyszerű, semmitmondó cucc kell, olyan refrénekkel, amik könnyen a fejedben ragadnak. ha néhány dalszöveget elolvasgatsz, mind ugyanarról szól. de az amerikaiaknak ez kell. mennyivel többen tisztelnék, ha mélyebb dalokat adnának a szájába. ettől függetlenül tényleg hihetetlenül jó a hangja, és jó érzéke van a zenéhez.
ahogy így ezeken gondolkodtam, észrevettem, hogy a fejemben 'gyerek'-ként utalok rá, mert hát annak tűnik. pedig alig fiatalabb nálam. aztán eszembe jutott George MacDonald, egy brit srác, aki talán még JB-nél is fiatalabb, de fele annyira sem híres, tehetséget tekintve semmivel sem több vagy kevesebb, de valahogy mégse jön a számra, hogy 'gyerek'-nek hívjam, mert a szövegei valahogy érettebbnek mutatják. persze teljesen más stílust képvisel, mégis jó. nem gépzene, nem 'bulizós' zene, de valamit megmozgat benned, és ezért jó. ha JB így indult volna el, talán nem tartana itt, de akik szeretik, azok tényleg a tehetsége miatt szeretnék.
van egy másik fiú, akit eleinte az 'új JB'-ként emlegettek, mert fiatal volt, és tehetséges. Grayson Chance szintén egy youtube videóval robbant be a köztudatba, amin Lady Gaga egyik számának feldolgozását adta elő. ezen kívül néhány saját szerzeménye is fent volt a világhálón. nem hallani annyit róla, mert ő azóta is saját dalokat ír, amiknek van mélyebb tartalmuk annál, hogy 'baby, baby, baby, oh', de azért ismerik 'páran' a nevét.

azt hiszem kb összeszedtem mindent ezzel kapcsolatban.
valahol meg kellett osztanom ezeket a gondolatokat, még akkor is, ha alig olvassa pár ember.