van ezeknek az ovis miséknek egyfajta hangulata. nyilván azért tűnik kicsit bugyutának, mert alapvetően a kisgyerekeknek lett kitalálva, de mégis.. valahogy minden ezerszer mókásabbnak tűnik. pláne az a rész, amikor az összes gyerek kicsődül, és eljátsszák az evangéliumot. közben a papbácsi irányítgatja őket, hogy ki-mikor-mit csináljon. aztán megrázzák a kis csengőcskéket. mindenki egyszerre.
a kedvencem mégis a záróének. az összes dal kicsit butus, persze, mert gyerekeknek lett írva, de valahogy ez az utolsó ez mindig betesz. gyakorlatilag arról szól a dal, hogy van egy busz, ami elvisz a mennyországba, ha eleget szerettél az életedben. a refrén pedig konkrétan annyi, hogy 'autóbusz, autóbusz, autóbusz, autóbusz..' annyi vele a probléma, hogy belemászik a füledbe, és utána órákig ezt dúdolgatod magadban. na de visszatérve, ennél a dalnál szépen felsorakoznak a gyerekek a hittantanárnéni mögé, és elkezdenek vonatozni. körbejárják a termet, közben a papbácsi ott battyog hátul, és lemondóan tapsol ritmusra, amíg a gyerekek meg nem unják. utána jöhet a süti! mindig van süti. ezért is szeretünk ovis misére járni. kár, hogy csak havonta egyszer van..
2012. május 14., hétfő
2012. május 10., csütörtök
élménybeszámoló..
haligali!
hol is kezdjem.. május ötödikén elballagtunk. szomorú nap volt, de egyszer mindenki életében eljön ez a nap. ezek után az következett, hogy ÖTPERCMÚLVAÉRETTSÉGI!
hétfő reggel, hajnali öt óra, cseng az ébresztő. mintha csak egy átlagos nap lenne. csilla felkel, felöltözik, csakhogy most nem lehet ám csakúgy kikapni valamit a szekrényből. bizony ám, az érettségire illik ünneplőben menni. reggel hét óra, csilla betipeg az iskolába, összecsukja az esernyőjét és körülnéz. alig néhány ember, de szerencsére van ismerős. faliújság - 313-as terem. oké. majd..
fél nyolc körül már egész nagy a tömeg, sok 12-edikes és 13-adikos diák csak arra vár, hogy megírhassa a magyarérettségit. 7:40 körül felsétálunk az emeletre, és betömörülünk a folyosóra. egyszercsak megérkeznek a tanárok, akik kinyitogatják a termeket és beengedik a diáksereget. "üljünk egymás mögé" - ez hangzik mindenfelől, bár valójában hiába ülsz ismerősök közelében, súgni úgysem tudtok egymásnak. de azért megnyugtató a gondolat, hogy közel vannak. az igazgatóhelyettes bácsi felügyeli, hogy a kezdő énektanár rendben levezényelje a vizsga megkezdését. bár, ha őszinte akarok lenni, igazából az igazgatóhelyettes bácsi vezényelte le a vizsga megkezdését. részletkérdés. amikor az óra elüti a 8-at, az összes kisdiák megkapja a feladatsor első részét. a 301-es teremtől a 316-osig néma csend borul az iskolára. szövegértés - az érettséginek az a része, amire nem lehet készülni - vagy tudod, vagy nem. persze, tudom, mindenki úgy gondolja, hogy milyen egyszerű dolog megírni egy ilyet, hiszen csak el kell olvasni a szöveget. hát, van, akinek biztos tökéletesen megy az ilyesmi, de csilla küzd vele rendesen. egy óra elteltével elveszik a füzetkét, és odaadnak egy máskat - jöhet a 3-8 oldalas, azaz 500-1500 szavas fogalmazás. a kedvencünk. aki nagyon tud rizsázni, elvből az érvelést választja, amiben a hősiességről és a mártírhalál feleslegességéről kell írni. aki tud verset elemezni, illetve legfőképpen értelmezni, az belevág az arany jános verselemzésbe. csilla pedig, mint a diák aki csak a novellaelemzés szempontjait tudja, lendületből továbblapoz - karinthy-karcolatok összehasonlítása. hát, ha jobb nincs.. 10:15 - csilla ránéz az órára, mivel már készen is van a fogalmazással. nem tökéletes, de talán elég lesz. mivel nagyon az elején vagyunk még a három órának, amit erre kaptunk, ülök még fölötte egy keveset. amikor már elkezdik beadogatni a dolgozatot a különböző emberek, csilla is úgy gondolja, most már ideje indulni. üres oldalak áthúzogatása, boríték lenyalása, autogramm - és vége! rohanás haza enni, pihenni, és persze készülni a másnapi matekra.
már amennyire készülésnek lehet nevezni a Belga Matek című számának meghallgatását. de hát, a képletek mind benne vannak a függvénytáblában, a logikus gondolkodást pedig nem lehet tanulni, szóval olyan nagy magolásba nem is kell csapni.. este természetesen kilenc órakor fekvés, csak hogy másnap ismét menjen az ötórai felkelés. kedd reggel is esővel indítjuk a napot, mert miért ne.. az iskola megintcsak kihaltnak tűnik így reggel 7-kor, de lassan beszállingózik a NÉP. 315-ös terem. izgalmas dolog ez, ott még sosem volt óránk. most már nem is lesz. leülünk, elcsendesedünk, mindenki kipakolja a kis elemózsiáját, és 8-kor megint indul a mandula. 45 perc van a rövid feladatokra. csilla az első oldalt rögtön átlapozza - "na erre majd később visszatérünk" .. és később tényleg visszatértünk. sőt, meg is oldottuk. a vizsga második felére 135 percünk van, ami több, mint elégnek bizonyul. a B részben, ahol háromból kettő feladatot kell megoldani, szinte mindenki csuklóból kihúzza a 17-eset, mivel kell tudni hozzá, mi a szórás - hiába van benne a függvénytáblában 'átlagtól való átlagos eltérés' néven, ha az illető diákmesterember nem tudja, hogy a kettő ugyanaz. szerencsére a többi feladat megoldható, bár csillának sikerül a legkönnyebb feladatot majdnem bebukni. de végül legyőzi a problémát. amikor kimegyünk a teremből, mindenki elkezdi kérdezgetni a másikat, hogy "neked mi jött ki 'erre-és-erre' a feladatra?" "jaj de jó, nekem is!" és mindenki lenyugszik. a sulitól a buszmegállóig (10 perc!) csilla próbálja meggyőzni egyik osztálytársát, hogy a kockában az egy csúcsból, de különböző síkon induló oldalél és lapátló derékszöget zárnak be. sajnos nem sikerül, de másnapra fent említett osztálytárs rájön, hogy csillának volt igaza.
kemény fél óra töritanulással, csilla bátran vág bele a szerdai napba. a töritanárunk mindig azt mondja, túl vagyunk képezve, szóval én hittem neki. végülis tényleg nem olyan rossz.. (a rákosi- és kádár-korszakos feladatot úgy betippeltem, hogy hibátlan lett, viszont az EU-snál már nem voltam ilyen szerencsés (konkrétan 3-ból 0)) .. az esszécímek elolvasása után már teljesen meg is nyugszom; IV. Bélát, a levantei kereskedelmet és a kiegyezést kisujjból kirázom. 'this is how I roll' .. amikor a felügyelőtanár a végén átnézi, hogy mindent kihúzott-e mindenki, amit kellett, közben kiszúr egy-egy helytelen választ "hát nem tudja, hogy a tizedet nem a földesúrnak kell beszolgáltatni?!" hát, akkor már mindegy. a vizsga után csilla szépen a teremben felejti a telefonját - még jó, hogy valaki utánviszi. "csak hogy ne kelljen már visszamenned"
a hét elején még meg tudtam nyugtatni magam azzal, hogy a csütörtök még messze van, de szerda este ez már nem tűnik olyan egyszerűnek. az emelt angol érettségi alapvetően nem nehéz, de azért mégiscsak EMELT. alapvetően minden simán halad. kis segítséggel a deákosok részéről a 207-es termet is sikerül belőnünk. érezzük ám, hogy ez nem holmi középszint: egyesével hívnak be minket, ülésrend is van, és a nevünk helyett egy számot kapunk. még jó, hogy időben beengednek minket, mert a felügyelőtanár olyan lassú, hogy megalszik a tej a szájában. sorban, egytől kezdve megszámoznak minket, olyan sorrendben, ahogy leültettek. a tanárúrnak mégsem sikerül kinyögnie a hármas számot a kettes után anélkül, hogy meg ne nézné a hozzám tartozó sort a papírkáján. egy-egy vizsgarészre túl sok időt hagynak, a gyorsabbak - köztük csilla is - szétunja a fejét, mire vége. a kijelentés az íráskészségre nem igaz teljesen, bár van, aki már akkor indulni akar haza, amikor csilla még csak az ötleteket gyűjtögeti a második fogalmazáshoz. végül mindenki elér az utolsó szó leírásáig.. és mehetünk haza!
már csak a szóbelik vannak hátra! bár ez az állítás a többségre nem igaz, mivel kinek-kinek hátra van még egy-egy biológia, kémia, fizika vagy informatika. de csilla már SZABAD. egy ideig..
hol is kezdjem.. május ötödikén elballagtunk. szomorú nap volt, de egyszer mindenki életében eljön ez a nap. ezek után az következett, hogy ÖTPERCMÚLVAÉRETTSÉGI!
hétfő reggel, hajnali öt óra, cseng az ébresztő. mintha csak egy átlagos nap lenne. csilla felkel, felöltözik, csakhogy most nem lehet ám csakúgy kikapni valamit a szekrényből. bizony ám, az érettségire illik ünneplőben menni. reggel hét óra, csilla betipeg az iskolába, összecsukja az esernyőjét és körülnéz. alig néhány ember, de szerencsére van ismerős. faliújság - 313-as terem. oké. majd..
fél nyolc körül már egész nagy a tömeg, sok 12-edikes és 13-adikos diák csak arra vár, hogy megírhassa a magyarérettségit. 7:40 körül felsétálunk az emeletre, és betömörülünk a folyosóra. egyszercsak megérkeznek a tanárok, akik kinyitogatják a termeket és beengedik a diáksereget. "üljünk egymás mögé" - ez hangzik mindenfelől, bár valójában hiába ülsz ismerősök közelében, súgni úgysem tudtok egymásnak. de azért megnyugtató a gondolat, hogy közel vannak. az igazgatóhelyettes bácsi felügyeli, hogy a kezdő énektanár rendben levezényelje a vizsga megkezdését. bár, ha őszinte akarok lenni, igazából az igazgatóhelyettes bácsi vezényelte le a vizsga megkezdését. részletkérdés. amikor az óra elüti a 8-at, az összes kisdiák megkapja a feladatsor első részét. a 301-es teremtől a 316-osig néma csend borul az iskolára. szövegértés - az érettséginek az a része, amire nem lehet készülni - vagy tudod, vagy nem. persze, tudom, mindenki úgy gondolja, hogy milyen egyszerű dolog megírni egy ilyet, hiszen csak el kell olvasni a szöveget. hát, van, akinek biztos tökéletesen megy az ilyesmi, de csilla küzd vele rendesen. egy óra elteltével elveszik a füzetkét, és odaadnak egy máskat - jöhet a 3-8 oldalas, azaz 500-1500 szavas fogalmazás. a kedvencünk. aki nagyon tud rizsázni, elvből az érvelést választja, amiben a hősiességről és a mártírhalál feleslegességéről kell írni. aki tud verset elemezni, illetve legfőképpen értelmezni, az belevág az arany jános verselemzésbe. csilla pedig, mint a diák aki csak a novellaelemzés szempontjait tudja, lendületből továbblapoz - karinthy-karcolatok összehasonlítása. hát, ha jobb nincs.. 10:15 - csilla ránéz az órára, mivel már készen is van a fogalmazással. nem tökéletes, de talán elég lesz. mivel nagyon az elején vagyunk még a három órának, amit erre kaptunk, ülök még fölötte egy keveset. amikor már elkezdik beadogatni a dolgozatot a különböző emberek, csilla is úgy gondolja, most már ideje indulni. üres oldalak áthúzogatása, boríték lenyalása, autogramm - és vége! rohanás haza enni, pihenni, és persze készülni a másnapi matekra.
már amennyire készülésnek lehet nevezni a Belga Matek című számának meghallgatását. de hát, a képletek mind benne vannak a függvénytáblában, a logikus gondolkodást pedig nem lehet tanulni, szóval olyan nagy magolásba nem is kell csapni.. este természetesen kilenc órakor fekvés, csak hogy másnap ismét menjen az ötórai felkelés. kedd reggel is esővel indítjuk a napot, mert miért ne.. az iskola megintcsak kihaltnak tűnik így reggel 7-kor, de lassan beszállingózik a NÉP. 315-ös terem. izgalmas dolog ez, ott még sosem volt óránk. most már nem is lesz. leülünk, elcsendesedünk, mindenki kipakolja a kis elemózsiáját, és 8-kor megint indul a mandula. 45 perc van a rövid feladatokra. csilla az első oldalt rögtön átlapozza - "na erre majd később visszatérünk" .. és később tényleg visszatértünk. sőt, meg is oldottuk. a vizsga második felére 135 percünk van, ami több, mint elégnek bizonyul. a B részben, ahol háromból kettő feladatot kell megoldani, szinte mindenki csuklóból kihúzza a 17-eset, mivel kell tudni hozzá, mi a szórás - hiába van benne a függvénytáblában 'átlagtól való átlagos eltérés' néven, ha az illető diákmesterember nem tudja, hogy a kettő ugyanaz. szerencsére a többi feladat megoldható, bár csillának sikerül a legkönnyebb feladatot majdnem bebukni. de végül legyőzi a problémát. amikor kimegyünk a teremből, mindenki elkezdi kérdezgetni a másikat, hogy "neked mi jött ki 'erre-és-erre' a feladatra?" "jaj de jó, nekem is!" és mindenki lenyugszik. a sulitól a buszmegállóig (10 perc!) csilla próbálja meggyőzni egyik osztálytársát, hogy a kockában az egy csúcsból, de különböző síkon induló oldalél és lapátló derékszöget zárnak be. sajnos nem sikerül, de másnapra fent említett osztálytárs rájön, hogy csillának volt igaza.
kemény fél óra töritanulással, csilla bátran vág bele a szerdai napba. a töritanárunk mindig azt mondja, túl vagyunk képezve, szóval én hittem neki. végülis tényleg nem olyan rossz.. (a rákosi- és kádár-korszakos feladatot úgy betippeltem, hogy hibátlan lett, viszont az EU-snál már nem voltam ilyen szerencsés (konkrétan 3-ból 0)) .. az esszécímek elolvasása után már teljesen meg is nyugszom; IV. Bélát, a levantei kereskedelmet és a kiegyezést kisujjból kirázom. 'this is how I roll' .. amikor a felügyelőtanár a végén átnézi, hogy mindent kihúzott-e mindenki, amit kellett, közben kiszúr egy-egy helytelen választ "hát nem tudja, hogy a tizedet nem a földesúrnak kell beszolgáltatni?!" hát, akkor már mindegy. a vizsga után csilla szépen a teremben felejti a telefonját - még jó, hogy valaki utánviszi. "csak hogy ne kelljen már visszamenned"
a hét elején még meg tudtam nyugtatni magam azzal, hogy a csütörtök még messze van, de szerda este ez már nem tűnik olyan egyszerűnek. az emelt angol érettségi alapvetően nem nehéz, de azért mégiscsak EMELT. alapvetően minden simán halad. kis segítséggel a deákosok részéről a 207-es termet is sikerül belőnünk. érezzük ám, hogy ez nem holmi középszint: egyesével hívnak be minket, ülésrend is van, és a nevünk helyett egy számot kapunk. még jó, hogy időben beengednek minket, mert a felügyelőtanár olyan lassú, hogy megalszik a tej a szájában. sorban, egytől kezdve megszámoznak minket, olyan sorrendben, ahogy leültettek. a tanárúrnak mégsem sikerül kinyögnie a hármas számot a kettes után anélkül, hogy meg ne nézné a hozzám tartozó sort a papírkáján. egy-egy vizsgarészre túl sok időt hagynak, a gyorsabbak - köztük csilla is - szétunja a fejét, mire vége. a kijelentés az íráskészségre nem igaz teljesen, bár van, aki már akkor indulni akar haza, amikor csilla még csak az ötleteket gyűjtögeti a második fogalmazáshoz. végül mindenki elér az utolsó szó leírásáig.. és mehetünk haza!
már csak a szóbelik vannak hátra! bár ez az állítás a többségre nem igaz, mivel kinek-kinek hátra van még egy-egy biológia, kémia, fizika vagy informatika. de csilla már SZABAD. egy ideig..
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)