cSilla I. törvénye (módosított)

hát ez elég gagyi lesz, de sok időt vaczakoltam vele, úgyhogy közzéteszem. :D nemkell bolondnaknézni. :P

megalkottam első (és talán egyetlen) törvényemet. vagymi.. nagy fizikusok, meg ilyenek alkottak eddig törvényeket, newton és a többiek, némelyik egy-egy képleten alapszik, vagy tudomisén. megalkottam hát egyet én is. ennek nincs köze a fizikához, nyugi. 

pj=pe*t

a pillanatnyi jókedv a vicc poénosságához és az ezen való nevetés idejéhez tartozó mennyiség. ez a nevetés időtartamának és a poén erősségének szorzata. 
mivel egy poénon nemigen szoktunk kb 5 percnél tovább nevetni, ezek az idők nem adnak nagy számokat, de mivel másodpercben adjuk meg, ezért nagy számmal szorozva túl nagy lenne, a pe-t ezért 1-10-ig terjedő skálán adjuk meg. 
( pe - poén erőssége | pj - pillanatnyi jókedv )

a pe mértékegysége (igen, annak ellenére h 1-10ig vesszük, van neki olyan is) cs, mert hát ebből valamit magamról is el kell neveznem. tehát a mértékegysége cs. 
a pj mértékegysége H, mert így döntöttem. 
a t-t (időt) másodpercben adjuk meg.

a jókedv persze egy számolás nélkül is tökéletesen megállapítható ( bár állítom, hogy pontatlanul ) mennyiség, illetve mégcsak mennyiségnek sem nevezném.. sőt, a számolás olykor téves is lehet.. de unatkoztam.. persze a pj-t vehetjük pillanatnyi humornak is, csak annak nem sok értelme van. de ha mégis megkíséreljük, akkor nyilván szintén óriási a tévedés lehetősége, hiszen na.. értitek. : D

mindebből következik, hogy a pe-t kiszámolhatjuk a pj és az idő hányadosaként. ennek persze semmi valóságalapja nincs, hiszen honnan tudja a számítási feladat írója megmérni pl. a poén erősségét? ez egy teljesen szubjektív dolog. tegyük fel, hogy a feladatban meg van adva egy időtartam (t), és egy pe. a kérdés természetesen a pj. de jogos a kérdés, hogyan tudja megadni a pe-t? szóval ennek az egésznek semmi, de semmi értelme sincs. de azért, ha ilyen feladattal találkozunk, csak higgyük el a feladat írójának, hogy mi hogyan merre meddig. ;)