csakúgy..

héééhelló.
írni van kedvem. de nem tudom, mit írjak. kezdjük azzal, h találtam egy tökjó csoportot facebookon. "amikor a pillangók szerelmesek, nekik emberek röpködnek a gyomrukban?" mindez persze angolul.. elmés.. :D amúgy rengeteg ilyen vicces csoport van ott. érdemes keresgélni.. :D
a másik dolog, hogy sokszor gondolkoztam azon, hogy az órát, mint magát az időmérő szerkezetet miért pont az óráról nevezték el. merthogy a percről is elnevezhették volna.. állítólag azért hívják így, mert az idő alap mértékegysége az óra. de szerintem ez nemigazán van így, mert pl nem mondod, h "nulla egész öthatvanad óra múlva megyek" vagy "-mennyi az idő? -két egész húszhatvanad". azt mondod, h "öt PERC múlva megyek", vagy "két óra húsz PERC van". és úgy gondolom, hogy igazam van.. kivételesen. ;D

höh..

hali.

szemrehányást kaptam, hogy már rég nem írtam ide.. való igaz, az év végi hajrá nagyon betett, és még gondolkozni sem volt időm, miről írhatnék, nemhogy még meg is valósítsam.. :D

ma egész délután a weblapom felújításán dolgoztam, mert megváltozott az mlap.hu és minden borult, ami eddig volt. szóval ma volt időm újracsinálni. még nincs teljesen kész, de most kicsit elfáradtam. mindenesetre meg lehet tekinteni. (ez volt a reklám helye.. :D) --> www.dbscsilla.mlap.hu

na és ha már ittvagyok, leírok egy nagyon régen történt esetet, ami így ma eszembe jutott, h 'hű, ilyen is volt' és lehet, hogy csak akkor és ott volt vicces, majd eldöntöd.. :D

szóval még vagy két éve nyáron elmentünk keresztanyummal, anyummal és hugommal a BP-i outlet center-be, és elég sokat voltunk ott. :D nagymamám meg elég izgulós fajta, és így néha felhívott minket. mivel keresztanyum vezetett, anyumat hívta. egy ilyen alkalommal keresztanyum kikapta anyum kezéből a telefont, és mondta mamámnak h a feneketlen tó fenekén vagyunk. mi röhögtünk hátul hugommal, anyum visszavette a telefont. aztán mamám mondta anyumnak h hallja a víz hangját. de komolyan.. na onnantól aztán még jobban röhögtünk hugommal. :D jah meg mamám egyszer nekiment a spar-ban az üvegablaknak, mert azt hitte, hogy ott az ajtó, és ki fog nyílni. :D azóta ha az eszembe jut, mindig röhögök.. :D

Angol óra..

naaaa végre megint posztolok. ;D de azért nem kell túl nagy reményeke fűzni a dologhoz. belekezdtem a 'projekt'-be, amit már régóta terveztem, ez pedig annyi lenne, hogy a nyolcadikos koromban összegyűjtött aranyköpések közül a legjobbakat belefűzöm a karaktereim életébe. nyilvánvalóan nem lesz olyan vicces, mint akkor és ott volt, de azért próbálkozni szabad. 

a BigMidgets egyik tagja, zsolti sikeresen felvételizett a középiskolába, ahova szeretett volna bejutni. már lassan túl van az első évén, és elég jól megy neki. a humora megmaradt, így az általánosiskola után a középiskolában is ő az 'osztály bohóca'. elég viccesen telnek a napjai, hiszen mindenben a pozitívumokat látja, és mindenből viccet tud csinálni.

kezdődött a hétfő, mindenki fáradt volt, mert senkinek nem sikerült még kipihennie magát az osztálykirándulás után. a csengőszó után mindenki bement az angolterembe, és leültek - nem volt erejük kivárni, míg a tanár felszólítja őket, hogy leülhetnek. de a tanárnő túlságosan el volt foglalva ahhoz, hogy ezt észrevegye..
-leülhettek, gyerekek! - mondta, és ekkor feltűnt neki, hogy már mindenki ül, és rajta nevet - egyrészt azért, mert ennél jobban már nem tudtak leülni, másrészt azért, mert úgy látszott, a tanárnő ezen a reggelen tükör nélkül sminkelt. a baki kijavítása után folytatódhatott az óra.
a tanárnő kiosztotta a múlt órai dolgozatokat.
-nagyon szeretem ezeket javítani.. főleg amikor olyanokat írtok, mint például a receptes dogánál, hogy 'pour some oil in a pan and HATE it!' de mindegy. mostmár túlléphettek a dolgozataitokon, most elolvassuk a két hapsi párbeszédét a könyvben.
a kölykök kinyitották a könyvet..
-ez a baloldali ember tök csúnya - szólt be zsolti.
-akkor azt te fogod olvasni! - mondta a tanárnő, mire hangos nevetés tört ki.
miután elolvasták a szöveget, a tanárnő felírta a táblára az ismeretlen szavakat.
-tanárnő, nem látom a táblát! - kiabált be valaki hátulról.
-talán nyisd ki a szemed..
-jééé, tényleg! - ironizált a kispajtás.
ezek után a tanárnő mondatokat mondott magyarul, amit a gyerekeknek le kellett fordítaniuk angolra.
-az első mondat: a szobámban kék a függöny. feri, fordítsd le, kérlek.
-rendben. de hogy van a függöny angolul? csak arra emlékszem, hogy két G van benne.
-nem akarlak elkeseríteni, de az a magyar.. - mondta zsolti vigyorogva, és feri rádöbbent, hogy valóban a magyar 'függöny' szóban van két G betű.
az óra vége felé szóba jött a közeledő nyelvvizsga, amit az egész osztály készült letenni.
-az a gond, hogy ha a vizsgád nem Past Perfect, akkor megbuksz..
-egészen véletlenül nem First Class Pass..??
-nem azt mondtam?
-nem, neméppen..

még élek..

mivel már régen írtam, de a következő tervemnek még csak a gondolatai vannak a fejemben, ezért úgy gondoltam, h most írok ide valamicskét. ez nem lesz több, mint egy vicc, amit a vicclap.hu-n találtam, és nekem nagyon tetszik. :D

'Két pap álldogál az országút szélén, kezükben egy tábla:
"Közel a vég! Fordulj vissza, míg nem késő!"
Arra jön egy autós, mutatják neki a táblát, az pedig dühösen kikiált a kocsiból:
- Hagyjatok békén, szentfazekak! - és továbbhajt.
Tíz másodperc múlva hatalmas fékcsikorgás, majd egy hangos csobbanás hallatszik.
Azt kérdezi egyik pap a másiktól:
- Nem lenne jobb, ha azt írnánk a táblára, hogy a híd leomlott?'

amúgy, közeleg a húsvét, úgyhogy lányok, utazzatok messzire, fiúk, sok sikert olyan házat találni, ahol otthon vannak. (: :P

BEN 10 ?! ...

heyyooo. 

most nem írok vicceset. csak berakom a videót, amit csináltam ma. :D

nemtörődömség, beképzeltség, és egyéb súlyos nyavalyák..

egyeseknél ilyesmi dolgok játszódhatnak le fejben (és igen, ismerek ilyen embert.. elég közelről..):

"..hm.. én vagyok a világ közepe. ez nyilvánvaló. nem nagyon érdekel mások véleménye, hiszen tudom magamról, hogy tökéletes vagyok. nyilván mindenki csak azért él, hogy az én életemet jobbá tegye. a szüleimtől természetesen elvárom, hogy minden pénzüket és idejüket rám áldozzák, nem számít, hogy a másik 3 testvéremmel mi van. ők úgyse fogják semmire se vinni. nem lényeges, ha beletaposok más lelkivilágába, megsértem, vagy ilyesmi. hiszen nekem az nem fáj. az meg, hogy neki igen, engem nem érdekel. a világ körülöttem forog, nem körülöttük. mindenki az én barátom akar lenni, aki meg nem, az csak irigy. például a szépségemre. minden szépségkirálynő engem irigyelne, ha látna. hiszen én nem vagyok olyan sovány.. rajtam legalább van mit fogni.. és attól, hogy sminkelem magam, idősebbnek és érettebbnek tűnök. a viselkedésem kifogástalan. ezt senki nem cáfolhatja. hopp.. elejtettem valamit. nem számít, hiszen majd valakit úgyis zavarni fog, minek vegyem fel én, ha más megteszi.. elvégre nem vagyok semmiféle bejárónő, hogy felvegyem a leejtett dolgokat.. néémmá, egy kirakatüveg. jaj látom magam. úú, de csini vagyok. mindenki engem néz.. csodálnak. egyértelműen.. persze van, aki félreértelmezi a lényemet, és azt gondolja, hogy beképzelt vagyok. pedig csak tisztában vagyok az adottságaimmal. és másokéval.."

kritika a kritikusokról..

a minap olvasgattam kritikákat. van egy könyvem, amibe néhány régebbi harry potter-kritika van. ekkor fogalmazódtak meg bennem a gondolatok, amiket most megosztok. nem lesz olyan elmés és főleg nem lesz olyan hosszú, mint az 'igazi' kritikák, de legalább a lényeg ki lesz mondva, és nem csak körbemagyarázva.
alapvetően a könyvkritikusokról beszélek.
szerintem a kritikusok nem tudnak semmit. vagyis.. jobbanmondva egy valamit tudnak: kritizálni. nyilván, ez a munkájuk. de nem csak szimplán kritizálnak. ennél összetettebb a feladatuk: olyan dolgokat kell belelátniuk a könyvek történetébe, és abba, ahogyan le vannak írva, amik egyáltalán nincsenek ott. persze annyira nincs nehéz dolguk, mert az író/írónő nem fog odamenni és a szemük közé nézve azt mondani, hogy márpedig tévednek. így szépen elhitetik mindenkivel, hogy az író/írónő hátsó szándékkal írta amit írt. pedig eszébe se jutott, szegénynek. kisebb dolga is nagyobb lehetett annál egy 500 oldalas könyv megírásakor, hogy most akkor ebben majd fel lehessen ismerni esetleg a kormány, a társadalom, vagy akárminek a kritikáját/paródiáját. persze, vannak olyan írók/írónők, akiknek ez a céljuk, de azok ezt egyáltalán nem is próbálják burkolni. 
tehát a kritikusoknak az a dolguk, hogy azt kritizálják, amihez közelhasonlót sem tudnak írni. persze, könnyebb a másik munkáját ócsárolni (mert a kritikusok ritkán írnak pozitívat), mint egy talán még ócsárolhatóbb dolgot megírni. 
igen, a világnak szüksége van kritikusokra, mert nélkülük nem tudnánk, melyik filmet érdemes megnézni a moziban, melyik könyvet érdemes elolvasni. és a létezésükkel lehetővé teszik, hogy mások is belelássanak dolgokba olyan dolgokat, amik nincsenek ott. most természetesen ironizálok. de ez nem fontos.
ezután mindenki joggal mondhatja rám, hogy rosszul látom a dolgokat, és nem láttam eleget a világból ahhoz, hogy ilyeneket írjak. és én mégis megtettem.