egyeseknél ilyesmi dolgok játszódhatnak le fejben (és igen, ismerek ilyen embert.. elég közelről..):
"..hm.. én vagyok a világ közepe. ez nyilvánvaló. nem nagyon érdekel mások véleménye, hiszen tudom magamról, hogy tökéletes vagyok. nyilván mindenki csak azért él, hogy az én életemet jobbá tegye. a szüleimtől természetesen elvárom, hogy minden pénzüket és idejüket rám áldozzák, nem számít, hogy a másik 3 testvéremmel mi van. ők úgyse fogják semmire se vinni. nem lényeges, ha beletaposok más lelkivilágába, megsértem, vagy ilyesmi. hiszen nekem az nem fáj. az meg, hogy neki igen, engem nem érdekel. a világ körülöttem forog, nem körülöttük. mindenki az én barátom akar lenni, aki meg nem, az csak irigy. például a szépségemre. minden szépségkirálynő engem irigyelne, ha látna. hiszen én nem vagyok olyan sovány.. rajtam legalább van mit fogni.. és attól, hogy sminkelem magam, idősebbnek és érettebbnek tűnök. a viselkedésem kifogástalan. ezt senki nem cáfolhatja. hopp.. elejtettem valamit. nem számít, hiszen majd valakit úgyis zavarni fog, minek vegyem fel én, ha más megteszi.. elvégre nem vagyok semmiféle bejárónő, hogy felvegyem a leejtett dolgokat.. néémmá, egy kirakatüveg. jaj látom magam. úú, de csini vagyok. mindenki engem néz.. csodálnak. egyértelműen.. persze van, aki félreértelmezi a lényemet, és azt gondolja, hogy beképzelt vagyok. pedig csak tisztában vagyok az adottságaimmal. és másokéval.."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése