mivel ma van a költészet napja, ezzel együtt József Attila bácsi születésnapja, úgy gondoltam, hogy össze kéne dobni egy gyors verset. ííííme:
költészet napja lévén egy verset költök épp,
lehetne benne sok hasonlat és metaforikus kép,
de nem vagyok igazi, de még félig költő sem,
így nem lesz ezekkel teletűzdelve versem.
téma, az még nincsen, de Nóra azt mondta,
írhatnék a csokiról, szóval ez lesz ma.
fogalmazok pár sort, csak hogy meglegyen,
hogy a költészet-napjának eleget tegyen.
a csoki lehet barna, sőt, általában az,
bár a fehércsoki fehér (csak hogy ne legyen panasz).
szerintem a fehércsoki nem is igazi,
a csoki attól csoki, hogy kakaó színezi.
lehet, hogy versem kezd unalmas lenni,
így, aki megunta, menjen csokit enni.
aki még olvas, annak azt üzenném:
ha csokival kínálnál, biztosan megenném.
na erről ennyit. :D köszöntem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése